Habár nem érettségi tétel, sőt, még talán nem is tananyag sehol sem a kunhalmok ismerete, érdemes utána olvasnunk, mik is voltaképpen ezek az országutak szélén domborodó építmények. Avatatlan szemnek akár földkupacnak, apró dombocskáknak is tűnhetnek, hiszen sokukat már szinte teljesen földbe szántottak az ott gazdálkodó vállalkozók.
A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak. Ez Györffy István néprajzkutató szerint „olyan öt-tíz méter magas, húsz-ötven méter átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.”
Hihetetlen, de 2000 évvel ezelőtt mintegy 40.000 ilyen különös építmény lehetett a Kárpát-medencében. Ma már a legnagyobb számban a Hortobágyon, Békés megyében, Nagykunságban, Jászságban, Csongrád megyében és Hajdúháton fordulnak elő.
Egy országos felmérés alapján, amelyben 1649 halmot vizsgáltak meg, kiderült, hogy a halmok mindössze 4%-a régészetileg feltárt, 94%-a még soha sem volt feltárva. Ez az adat napjainkban sem sokat változott, mivel ezek a rendkívüli, értékes emlékek természetvédelmi oltalom alatt állnak.
A legnagyobb közülük a 12,
Habár tudunk róluk, egyedülállóságukat mégsem becsüljük meg. Amíg például Skóciában minden egyes réginek tűnő követ körbekerítenek, tisztelnek, és turisztikai látványosságnak neveznek ki, addig itthon sajnos még egy ilyen elképesztő, és szembetűnő csodát is hagyunk elenyészni, annak ellenére, hogy tudjuk, a hagyományok fenntartása fontos és elhagyhatatlan eleme egy jól működö társadalomnak.
De mit tehetünk?
Olvassunk többet a témáról a könyvtárban, vagy az interneten, sőt osztálykirándulást is szervezhetünk az építmények megtekintésére! Maradandó és felejthetetlen élnménnyé válik majd...
